MySILQi – Tej Helyett.
Mi az a SILQi? A MySILQi nem önálló…
Íme, a mentes piaci kínálat kategóriáinak következő gyöngyszeme: az átverős ételek.
Ezért fontos tudnunk, hogy – még mielőtt betennénk az adott terméket a kosárba – számunkra mi az ideális – ahogyan azt is, melyik kategóriába tartozik maga az adott termék vagy recept.
Így jóval könnyebb lesz választani, kisebb a csalódás esélye.
Előre szólok: előnyöket, hátrányokat és gyakori vakfoltokat is felsorolok, de mindez nem minősül sem szakmai sem személyre szabott táplálkozási tanácsadás kiváltásának.
Mi a bánat az a SCAM FOOD?
Scam, vagyis átverés. Azt hiszed győztél, pedig csak önként és dalolva bejuttattál egy egész trójai falovat.
Ez a kategória azért különleges, mert egyébként többnyire egészen kiváló alapanyagokat, vagy azokat is használ.
Sőt, lehet akár prémium kategória is – csakhogy bizonyos alapanyagok racionális felhasználását vagy hatását pl. eltorzítja egy diétás társadalmi legenda, félrehallás, vagy egyoldalú értelmezés.
Na és itt van a bibi – attól még, hogy van egy sor jó tulajdonsága mindezeknek, sőt, esetleg tényleg baromi finomak – lehet, hogy személy szerint Neked pont nem ez az optimális. Sőt – ne adja az ég, de akár hátrányos is lehet.
Ráadásul nem azért, mert bárki bárkinek rosszat akart volna – hanem mert csak a dicsőítő marketing szöveget olvashattad el pl. a csicseriborsóról – de az ellenjavallatokat, hogy kinek, mikor, miért nem ajánlott… azzal nem is találkoztál sehol.
Mik lehetnek ezek?
A probléma sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.
Pl. a túl sok foszfor nem biztos, hogy ajánlott a vesegondokkal élőknek. Honnan kellene tudnod, hogy az melyik alapanyagokban van jelen? Szerencsére utána lehet nézni, vagy eleve a dietetikus megmondta és aszerint tudsz tervezni, bár jelzem, kiszámolni azért nem is olyan egyszerű. De ha még csak nem is hallottál erről, talán még nem is tudod, hogy fókuszáltabban kellene kímélni a veséket – akkor eszedbe sem fog jutni.
vagy…
Antibiotikumok és hormonok maradványai a húsokban. Nehézfémek a tengeri halakban és herkentyűkben, vegyszermaradványok a növényi alapanyagokban. Stb., stb. Hosszú ez a lista is. Ezekről sokat hallottunk már. Macerás tenni ellenük, de azért nem teljesen lehetetlen. Vehetünk kapirgálós csirkét és tojást, megnézhetjük, hol fogták az adott halat.
Na de, mi van akkor, ha nem is tudjuk, hogy az adott alapanyag okozhat gondot, annak ellenére, hogy mesés előnyeit harsogja a social media?
Vagy mondjuk beruházol egy menő táplálék kiegészítőre, ami amúgy tényleg tök jó, csak éppen valamelyik hatóanyagot Neked pont kerülni kellene. Pl.: hallottál már arról, hogy krónikus Lyme kór esetén (ritkább, de azért akad ilyen, jobbára a betegség felfedezése előtti időkből származik, ami nem is volt olyan nagyon régen) bizony előfordulhat, hogy jobb lenne kerülni a halat és úgy általában a vízi herkentyűket? Ugye nem hallottad. Nem allergiáról beszélünk, mégis komoly gondot okoz… ha pl. egy krónikus Lyme kórral érintett megveszi az egyébként csúcsminőségű halkollagénes terméket.
Vegyünk egy nagyon gyakori példát!
Mondjuk bekövettél egy insta- sztárt, aki meggyőzően érvelt arról, hogy milyen csodálatos is az ő élete vegánul és milyen könnyű karcsúnak lenni, elmúlt a puffadása, amióta elhagyta a tejet és a kenyeret.
Utánozni kezded mire pl. mondjuk elkezdesz idegesítően vizesedni – mert pl. Neked más típusú és mennyiségű fehérjebevitel lenne az ideális. Ezt a zsakorvos vagy dietetikus megmondta volna, vagy táplálkozási mentor is felvetette volna, de az insta – sztár nem biztos…
Persze az is lehet, hogy számodra nagyon is jó opció a vegetáriánus vagy éppen vegán életmód + ráadásul elvi kérdésként is kezeled… Beköveted az influencert és az ő példáján és videóin felbuzdulva nekiállsz csokis csicseriborsó tortákban dúskálni, grillezett, szójaszószos tofu szeletet meg karfiol steaket falni, szójajoghurtot kanalazni, tojásmentes lencsetésztából készült dubai csokit rágcsálni és vöröslencse kenyeret majszolni. Majd megtalálod a remek, új, méregdrága és gusztusos vegán felvágottat is, amit tahini vagy hummus társaságában fogsz élvezettel megvacsorázni a lencsekenyered mellé… gluténes kovászos uborkával.
Az új ételek egyébként finomak, Te baromi drágán és rengeteg munkával életmódot váltottál, azt hinnéd, hogy az egészségmegőrzés/ tudatos táplálkozás pipa… de Bamm!… Néhány hónap után esetleg fura tüneteket tapasztalhatsz, amik elég változatosan lehetnek.
Pl. egyre jobban puffadsz, akár görcsölsz is tőle. Vagy talán szemtelenül előtolakodnak hormonális pattanások. Vagy csenden fájdogálni kezdenek az ízületeid. Vagy talán bejelez az epéd. Esetleg lesznek fura csalánkiütések, vagy ekcéma kezd kellemetlenkedni… Ne adja az Ég, de akár, ha nő vagy, akkor talán borul kissé a ciklusod, vagy közli a nőgyógyász, hogy picit nőtt az amúgy aprócska miómád… Neked pedig fogalmad sincs róla, mi a gond, hiszen Te mindent megtettél… Pedig: purin, hisztamin, számodra rosszul tolerált lektinek, magas FODMAP, számodra túl erőteljes mértékű fito-hormon hatás… a szója és a pajzsmirigy barátságtalan kapcsolata… és így tovább. Ezek voltak a menő Falóban.
Nem is tudtál róla. Na de a nem személyre szabott étrendnek köszönhetően esetleg most meg ott van gond, ahol eddig nem volt.
Az általános diabétesz csavar...
Vagy… alázatosan és elkötelezetten követed a diabetikus étrendre vonatkozó ajánlásokat, mégsem az igazi a vércukrod, pedig annyit csipegetsz csak, mint egy kismadár. Nem is gondolsz rejtett cukrokra, bizonyos rejtett keményítőkre így nem is számolsz velük…
A Keto és az epe
Vagy kizárólag menő, ketogén ételeket eszel, de egyrészt az istennek sem akar elmúlni az átmenetinek mondott keto-flu, plusz kínlódik az epéd, vacakol az emésztésed, esetleg elkap a háziorvos is, hogy mitől romlottak az ilyen – olyan értékeid…
Mi lehet a baj?
Az a helyzet, hogy olyan összetevőket kezdtél bevinni megnövekedett, netán szélsőséges mennyiségben, melyeket nem igazán tolerál a Te szervezeted. Személy szerint.
A táplálkozási és anyagcsere típusod + az egyéni egészségügyi problémáid miatt. Mert amit követni kezdtél, az nem Neked lett kitalálva, nem hozzád lett igazítva.
Tök jó lehet akár a vegán is – átgondoltan. De nem orrvérzésig tolva a hüvelyeseket és az olajos magvakat, mindenhez is azt enni, mindent is abból készíteni, pláne, ha az ember mondjuk hajlamos a hisztaminérzékenységre, köszvényre, az ízületi gyulladásokra, refluxa van – vagy nőknél abszolút vagy relatív ösztrogén dominanciája – különböző emésztőrendszeri, epe, vagy autoimmun problémái stb.
A vegetáriánus konyha tényleg nagyon finom, de nem mindegy, hogy kinek a számára és miből készül. Az indiaiba pl. a tej és a tejtermékek is beleférnek és ezzel kicsit sincs kisegítve, akinek már eleve ingadozott a vércukorszintje, hiszen ezek az ételek szuper cukrosak, szupersok bennük a keményítő és hát finoman szólva – a tejet sem bírja egyformán mindenki.
A cukorbetegek többnyire nem is sejtik, hogy a megszokott termékeikben adalékanyagként eleve jelen lévő tengernyi keményítő bizony hatással lehet a vércukorszintre is – márpedig azzal szinte minden szokványos termékben találkoznak.
A keto sikere vagy bukása pedig az egyéni anyagcsere és táplálkozási típustól is függ, no meg a máj, az epe és a vese, az ízületek, a gyomor – gyomorsav (amit több tényező is befolyásolhat), így a fehérjeemésztés állapotától.
A bio meg… értem én, hogy bio. Bizonyos esetekben ez tényleg létszükséglet (pl. hasnyálmirigy gyulladást követően), na de akkor is… a bio szederlekvárba is beleteszik a cukrot, ami nem jó a cukrosnak, a bio búza is tartalmaz glutént, ami nem jó a rejtett cöliákiásnak és a bio szója is tartalmazza azokat a vegyületeket, amelyek miatt egy pajzsmirigyesnek vagy ösztrogénfüggő betegséggel élőnek inkább kerülni érdemes.
Ezért kell szakembertől kérdezni
Általában az a fő probléma, hogy az ilyen ételek specifikusan nem Neked valóak, így az étrend nem igazodik Hozzád és végeredményben nem képvisel egy rugalmas rendszert sem, így nehezen alakítható. Mert nem személyes táplálkozási térkép, hanem egy irányzat.
Ha „csak” trendet követsz, akkor senki sem mondja el ezekről előzetesen, figyelmeztetésként, hogy mikor nem szabad alkalmazni, követni az adott étrendet vagy mik a figyelmeztető jelei annak, ha nem jó Neked.
Olyankor senki nem mondja el, hogy mielőtt belekezdnél, mielőtt rálépnél erre az útra, vizsgáltasd meg Magad és kérj tanácsot, pontos instrukciókat.
Márpedig ahol nem Te számítasz, hanem a csak a látogatottság, a követők száma, ott nem is vagy biztonságban. Ha az új trendben Te sajnos sehol sem vagy benne – az akár még kockázatok közé is sodorhat.
Ezért kell szakembertől kérdezni. A szakorvos biztosan útbaigazít. A dietetikus szintén, sőt kis is számol számodra fontos adatokat. Ha még mindig maradnak benned kérdések, akkor se hagyd annyiban – keress addig, amíg olyat találsz, aki ezek alapján támogat tovább a gyakorlati megvalósításban. Tanuld meg elkülöníteni és szelektálni az insta bölcsességeket meg szubjektív állításokat a tényektől.
Gyakori blődségek...
Következzenek a top bölcsességek, melyektől a legtöbb szakembernek égnek állnak a hajszálai:
„a tönkölyben nem olyan glutén van.” Speciel én ettől kapok a leggyakrabban sikítófrászt, mert ez csak részben igaz, de iszonyú veszélyes. Amikor valaki rád köti a kütyjüjét és azt látja, hogy valami bibid lehet a búzaliszttel, akkor NEM MEGOLDÁS tönkölylisztet javasolni. Bakker, állhat a háttérben akár cöliákia vagy búza allergia is! Bocsi, de azt csak a szakorvosok fogják tudni biztosan kiszűrni nem a kütyük. Na és ha ez a helyet, akkor a tönkölybúza NEM MEGOLDÁS, hanem veszélyforrás.
” a kovászolás lebontja a glutént” – óriási baki, tévedés, mely sajnos máig tartja magát. A hagyományos kovászolás valójában a fruktánokat (speciális szénhidrátok) bontja le jelentősen, nem pedig a glutént (ami egy fehérje). Bár a hosszú fermentáció során egy speciális kovászban lévő tejsavbaktériumok és enzimek valamennyire módosíthatják és részben darabolhatják a gluténfehérjéket, de a hagyományos péksüteményekben maradó gluténmennyiség még mindig messze meghaladja a biztonságos szintet. Ezért a búzalisztből készült kovászolt kenyér búzaallergia és cöliákia (lisztérzékenység) esetén továbbra is szigorúan tilos és veszélyes.
Ezzel szemben az irritábilis bél szindrómában (IBS) vagy nem-cöliákiás búzaérzékenységben szenvedők akár jobban is tolerálhatják a valódi kovászolt kenyeret, mert a mikroorganizmusok „előemésztik” helyettük a nehezen emészthető, puffadást okozó fruktánokat (amik a FODMAP-szénhidrátok közé tartoznak). Vagyis legyünk nagyon szemfülesek, ne üljünk fel ennek csak úgy. Pláne, ha még szakorvos sem diagnosztizált. Ha pedig már biztos, hogy cöliákia vagy allergia érintettjei vagyunk – akkor meg végképp vigyázzunk magunkra.
” az A2-es tejet/ kecsketejet mindenki ihatja” – jujj, ez is mindig nagyon fáj. Ráadásképp szokták ezt fokozni, pl. amikor primer laktózintoleráns kisgyereknek nyers kecsketejet ajánlanak… Ez az A2-es sztori egy igen furcsa összemosás. Tisztázzuk a tejcukor és a tejfehérje nem ugyanaz Az, hogy A2-es, az csak a tejfehérje speciális tulajdonságára utal. Tehát ki kell deríteni, mi okozza a panaszt? Mert ha a laktóz, ami (tejcukor), akkor nem vagyunk vele kisegítve, ha a tejfehérje könnyen emészthető. De még a laktózmentes variánsokat sem egyformán tolerálja mindenki. Kettő – még az A2-es tehéntejnek ( pl. Jersey fajta teje) és a kecsketejnek ( szintén A2-s típus) is különbözik valamelyest a tejfehérjéje. Lehet, hogy könnyebben emészthető, de ettől még nem jó mindenkinek. Az emészthetőség és emésztési képesség, az intolerancia és az allergia is más – más tészta. Akkor pedig még nem is beszéltünk arról, amikor a tejnek sem nem a fehérjéi, sem nem a laktóztartalma, hanem mondjuk a tejzsírja az, amit esetleg egy enyhébb epegond miatt nem valami fényesen tolerálunk.
Szóval nem, nincs általánosítás. Maradj kíváncsi és szemfüles, szűrd ki az ilyen és ehhez hasonló bölcsességeket.