GASZTRO-ZŰRÖK 1.
GASZTRO-ZŰRÖK 1.
Csak két -három tucat alapanyaggal számolunk
  • Tej – ez mindig „tehéntej”, bár abból sem mindegy, hogy milyen.
  • Tojás – mindig „tyúktojás”.
  • Liszt – többnyire búzafélékből, elvétve rozs és árpa. Az egészségpártiak esznek zabot is. A tésztafélék, pékáruk, a kenyér, a rágcsák mind búzafélékből vannak.
  • Húsok – sertés; marha, szárnyas. Halak még ritkábban kerülnek az asztalra.
  • Burgonya. Rizs. Kukorica.
  • Cukor, persze „fehér”.
  • Étolaj napraforgóból. Zsír (na de milyen?). Margarin. Élesztő.
  • Só. Bors. Paprika. Ételízesítő. Sokan vitatják, hogy a kékcsirkés, a séfsapkás, vagy a DELiKát a jobb. De igazi fűszer – közel zéró.
  • Paradicsom, paprika. Bab, borsó, szója (minden mennyiségben, rejtve is), szilveszterkor lencse és káposzta. Leveszöldségek. Esetleg némi olajos mag.

Nagyon sokan alig esznek zöldségeket, salátát, gyümölcsöt – ha ezt vesszük, akkor a legmindennapibb alapanyagok száma csak 30 körül alakul.

KRUMPLI, RIZS, KUKORICA

Itt van például  a szegény burgonya. Szinte mindent tudunk róla. Keményítők, vitaminok, ásványi anyagok, tápérték.

  • Tudjuk, mikor együk sütőben hajastól vagy anélkül sütve, főzve, párolva… mikor használjuk inkább az air fryert a sütéshez… Hogy a bő zsírban  és olajban sütés akkor is egészségtelen, ha nagyon finom… A pürés verziók néha jól jönnek, de ha cukros vagy, akkor kerüld el. A „hercegnős” összeállítások meg a kruton csak habzsolós ünnepekre való, csakúgy, mint a rántott krumpli… (mondjuk ettől mindig tikkelni kezdek, pedig a korábbi életemben imádtam a burgonyát.)
  • Nem tudjuk viszont, hogy a burgonya őshazájában milyen rengeteg formája ismert; hogy az őslakosok a sok száz, vagy éppen ezeréves tapasztalattal hogyan ásták el hónapokra a hideg földbe, hogy az „kiszívja belőle a mérget”… Igen, a mérget, mert az is van benne. Solanin a neve, ezért szokták mondani itthon is, hogy ha már zöldnek látod a héj alatti részt, vagy ha csírázik, akkor már ne edd meg. Az a gyanúm, hogy nagyapáink, dédapáink is ezért vermelték, amikor még tehették.

Ezenkívül ott van még benne pl. a lektin. Persze, lektinek mindenben vannak… Többféle is van belőlük és a különböző zöldségek, magvak, gabonafélék stb. különböző mennyiséget tartalmaznak.

A burgonya pl. nagyon sokat. Ez azért gond, mert ez a vegyület gátolja a tápanyagok felszívódását és fokozza a bélfal áteresztő képességét.

Különböző formában, de ugyanez igaz a rizsre és kukoricára is.

És ebből a három alapanyagból manapság szinte mindenben van, valamilyen formában. Orvvérzésig toljuk úgy, hogy nem is nagyon tudunk róla. Ezek feldolgozásából készül a mentes ételek kb. 90%-a is, a növényi tejtermékektől a pékárukig.

Bőség helyett - Egyoldalú Étrend

Búzát, burgonyát, rizst és kukoricát eszünk állandóan. Mindenhez. Ráadásul  van belőlük mindenben – normál diétás, mentes és reform élelmiszerekben, kekszekben, sütikben, pékárukban, margarinokban, joghurtokban, felvágottakban.

Otthon, büfékben, kifőzdékben, éttermekben, iskolákban és egészségügyi intézményekben.

De azt pl. mégsem vizsgálják elég nagy erőkkel, hogy a nemkívánatos vegyületekből mennyi marad végül a késztermékben?

4 alapanyag, tengernyi felhasználási és elkészítési mód. Erre épül a világunk. Ezért gondoljuk, hogy ha ezeket el kell hagynunk, akkor nem lesz mit ennünk.

Pedig a valóság az, hogy ha ezt a néhány alapanyagot kiiktatjuk, végre észre fogjuk venni, hogy ezeken kívül még rengeteg alapanyagot használhatunk – amelyek éppen ilyen finomak, de változatosak, és sokkal kímélőbbek számunkra.