A legtöbb gond oka a rossz kommunikáció – itt pláne. Főleg akkor szabadul el a pokol étkezés frontján, ha az ember fiának – lányának már van min. egy kialakult betegsége, ráadásként megspékelve egy vagy több ételérzékenységgel – ami gyakori – de nem kapnak megfelelő tájékoztatást sem.
Így aztán lekezelik az egészségügyben, kinézik az éttermekből, csodálkoznak rajtuk az üzletekben. Pedig átfogó infók nélkül nem tudunk „kiegyensúlyozott étrendet” választani, vagy célszerűen kommunikálni, érdekeinket megvédeni.
Ezek a leggyakoribb forgatókönyvek, melyek gondot okoznak a hétköznapokban. Ha Te is szembesülsz ezekkel, tudd, hogy nem vagy egyedül – a gondjaidra pedig létezik megoldás.
Akkor nyomják a kezedbe a kopottra fénymásolt étrendeket, amikor diagnosztizálnak egy problémával. Sajnos gyakran több évtizede hagyták jóvá őket, részben még az akkori termékek és szemlélet alapján. Amikor még annyit sem tudtunk az ételérzékenységről, a glutén és a szója meg autoimmun problémák kapcsolatáról, mint ma.
Ezeknek viszont sajnos visszatérő motívuma a „mackósajt – főtt tojás-kétszersült” és barátaik.
Kétségtelen, hogy komoly szakmai tények alapján készültek, de van két nagy problémájuk.
Az egyik, hogy egy betegségre fókuszálnak. Pl. a gyomorfekély esetén ajánlott étrend nem teljesen kompatibilis a cukorbeteg egyéb étrendi szempontjaival.
A másik – ha Te történetesen kazein – laktóz – tojás és gluténérzékeny is vagy, akkor a macisajtos – tojásos – kétszersültes menü számodra nem opció. Ilyenkor aztán gyakran közlik veled, hogy „deehááát” rengeteg mentes termék van, ott a gugli is, ügyes vagy Te, meg tudod oldani.
Ha tovább panaszkodsz, akkor gyakran csak értetlen tekintetekre és maximum fejcsóválásra számíthatsz.
A háziorvosnál folytatódnak a bajok.
Elmondod, hogy egy diagnózis pipa, de Neked még vannak gondjaid… amire jellemzően valami elterelő mondat a válasz.
Az orvoslás ugyanis az ételérzékenységet inkább afféle tömeghisztiként kezeli.
Ennek oka, hogy érzékenység elég nehezen igazolható laborral.
Pedig ha ezeket a panaszokat beszédes tünetekként kezelnék, nem pedig „misztikus rejtélynek” állítanák be, az több, mint hasznos lenne.
Valószínűleg gyorsabban eljutna a beteg a megfelelő szakorvoshoz.
De a fűnyíróeffektus gyorsabb és egyszerűbb. A betegek megszégyenítése sem ritka.
Pedig ha állandóan puffadsz meg görcsölsz, leromlik az emésztésed, pusztul a bélflórád, úgy fogékonyabbá válhatsz a fertőzésekre vagy durván lecsökken az energiaszinted – mondjuk ki, romlik az életminőséged. A munkahelyeden unni fogják a sok táppénzt, meg Neked is hiányozni fog a teljes fizetésed.
Bár a szakorvosok már nagyon is tisztában vannak azzal, hogy bizonyos alapanyagok és ételek jó vagy rossz hatással lehetnek az állapotodra, nehéz hozzájuk elvergődni.
Alapellátásban tanácsadásra sajnos nincs idő, pénz, ember, energia.
Így, mire eljutsz a megfelelő szakorvoshoz, már rendesen ki vagy merülve.
Ha pedig negatívak a szakorvos által javasolt laborjaid (aminek persze örül az ember), akkor még mindig titok marad, hogy mi okozza a tüneteket… pedig Neked már kezd fogyni a türelmed.
Tehát, ha még egy kazalnyi orvosi papírral meg a hat kilónyi, összeguglizott gasztrotanáccsal együtt sem vagy jobban, akkor rá is adod a fejed a méregdrága „érzékenységi” panelek valamelyikére. Általában a legdrágább tűnik a legjobb ajánlatnak, mert azzal kecsegtetnek, hogy egy hosszú tanácsadás is jár hozzá arról, hogy mit ehetsz a teszt szerint kerülendő alapanyagok helyett.
Na, ezen a ponton szokott felmenni a legtöbb emberben a pumpa – amikor ezt a bizonyos ráadás tanácsdást elolvassa. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a helyettesítésként ajánlott termékek zöme min. 1-2 olyan összetevőt is tartalmaz, amit a teszt szerint egyébként kerülni kellene. Mert az extra tanácsadás inkább csak sablon, a dietetikus nem feltétlenül érintett beteg maga is, de még valószínűbb, hogy nem profi szakács… vagy ha az, a legtöbb „mentes” termék sokadrangú összetevőkből áll, amiről meg a dietetikus tényleg nem tehet.
Voilá!
Már nem csak vacakul vagy, de éhes és dühös is, mert kidobtál egy rakás pénzt az ablakon… Feleslegesen.
Egyébként ennek nagyon nem kellene így lennie. Persze, érthető, ha a chef dühbe gurul az ezredik olyan rendeléstől, amikor olyasmit kérnek tőle, amire egyszerűen nincs felkészülve. Jön egy vendég, aki műsajtos szójabolognait akar csicseri tésztából, noha a chef a francia vagy a keleti konyha mestere, ahhoz vesz alapanyagokat… Így a gasztromágus is úgy érezheti, hogy nem kell a szakértelme, nemértékelik, meg persze a vendég is. Persze, már a felszolgáló nézéséből is tudni fogod előre, mire számíthatsz…
De azért érdemes lenne informálódni és kommunikálni a két oldalnak, mielőtt bárki, bármit magára venne… Mert pillanatnyilag úgy tűnik, hogy éppen a vendéglátás lehetne megoldó pozícióban.
A vendég azért nem tudja elrebegni, hogy mi a bánatot akar, mert neki sem mondták el, hogyan kellene étrendet választania. Általában csak annyit tud, hogy 5-15 féle alapanyagtól rosszul lesz, ezért kínjában belefogott a vegába, vegánba, mindenmentesbe vagy éppen a ketóba és most azért ragaszkodik hozzá, mert azóta nem akkora pokol az élete.
Nyilván vannak divatdiétázók is, de többnyire még annak is van oka. Ám sok tünet nem valami szalonképes, főleg nem asztalnál, inkább hallgat róla az ember… papírja ugye nincs is a rejtélyes nyavalyáról, a vendéglátás belső működését, beszerzést meg nem ismeri – így aztán lead egy fura rendelést.
Valószínűleg az ilyen rendeléseknek „köszönhető”, hogy minden kedvességem ellenére magam is botlottam már ok nélküli, durva modorba… azt is elfogadtam, hogy 10/ 8-szor sanszos, hogy ehetem megint a cseppfolyóssá hőkezelt, „grillezett” gomba – hagyma – paprika kombót…
DE!
Akkor is tudom, hogy az igazi gasztromágusok igenis le tudnak venni a lábamról kulináris csodákkal. Az egyik egy fantasztikus kecskesajt- költemény volt… Soha nem fogom elfelejteni… Csak úgy, random, váratlanul beesve az éttermébe… azt hittem elájulok a gyönyörűségtől…
Ha most részben, vagy teljesen ráismertél a saját történetedre, akkor vége az eddigi rossz köröknek. Ettől a perctől már a megoldás kapujában állsz és csak rajtad múlik, mikor lépsz be rajta?
Gyere el hozzám tanácsadásra és informálódj. Ha már átlátod a helyzetet, majd elolvasod a teljes, Személyes Táplálkozási Térképedet, akkor végre megváltozik az életed.
Meg fogod tudni, hogy:
- Milyen vizsgálatra vagy szakrendelésekre kell elmenned;
- Milyen alapanyagot és kiktől, melyik termékeket vásárold;
- Mi hol elérhető és hol a legolcsóbb;
- Mit és hogyan készíts otthon;
- Mit rendelj az étteremben;
- Milyen menüt válassz a mindennapokban;
- Hogyan menedzseljük együtt a kellemetlen tüneteket;
- Hogyan kezeld a családi durcit;
- Mivel ünnepelj, amikor beüt a siker.
Kedves Séfek!
Kérlek higgyétek el – nem az ellenségeitek vagyunk, ellenkezőleg! Számítunk Rátok nagyon, mert Ti vagytok hozzánk a legközelebb!
Az ételcsodákhoz pedig Ti értetek, nem a beeső vendégek. Ők csak éhesek, vagy azért ülnek asztalhoz, mert a közös étkezés összetartó erő kőbaltás korunk óta.
Egy gigászi, kiaknázatlan, most talán még fura vagy elégedetlenkedő és infó hiányos… de reménykedő és a legkisebb pozitív gesztusért is HÁLÁS PIAC vagyunk.
Ehhez csak egy kis közvetítésre van szüksége mindenkinek. Ezt szívesen vállalom.
Az analóg sajtok és műkaják világán túl vannak zseniális, príma alapanyagok, melyeket simán beépíthettek a kínálatba, mert minden vendégnek is ízleni fognak.
Nagyobb sztárok akartok lenni? Vagy csak a város legfelkapottabb kifőzdéjére vágytok, ahová özönlenek az étkezési gondokkal élő vendégek?
Lájkoljuk szénné a social médiát a Ti nevetekkel?
AKKOR KÉRJÜK, HOGY FŐZZETEK NEKÜNK TI GASZTRO-FORRADALMAT!!!